vásznat szövetni óriásit
s a végtelenre fölszögezve
mindent mi legbelül világít
úgy festve rá akárha lenne
elporló tárgyak múmiáit
fénnyel itatva át s teremtve
múltat melyet a Vágy irányít
és csúsztat át egy más jelenbe
ahol álomból faragva minden
lónak és lovasnak a teste
ám a Cédrus tőrt szorítva billeg
s törött angyalszárny feszül
a szálkás vakkeretre
